Az emberek tényleg nem változnak. o.O Max nagyon ritkán és csak speciális esetekben. És most nem a külsőségekre gondolok. Erre mostanában jöttem rá..mikor találkoztam egy barátnőmmel, akit kb 2 éve nem láttam. Persze két éve még belefért a viselkedése, de ma már úgy érzem, hogy nekem ez sok. Talán azért mert már idősebb vagyok, mint anno. Nem tudom. Ráadásul, neki már van gyereke is. (Halkan megjegyzem, kb két, két és fél évvel fiatalabb nálam.) Előtte még oké volt, hogy iszik, füvezik néha, elszökik otthonról, egyszer ezzel a faszival vagyok, máskor meg azzal. Oké, ilyet én is csináltam anno. Nem volt "normális" életem soha. Azt, hogy mit értek a normális alatt, inkább hagyjuk, mert lehet, hogy ami szerintem normális, az más szerint tök nem az. Mindenesetre rájöttem, hogy egy két dolog miatt soha nem lehetett volna "idilli" a családom. Valószínű ennek így kellett történnie. Visszatérve a "barátnőmhöz"..Nekem ez furcsa..mármint, ha lenne egy gyerekem, akkor biztos nem innék, meg nem tolnám a füvet...nem hagynám egyedül és fetrengenék részegen befüvezve valahol..Deep in my heart, nem akarom elítélni, és tulajdonképpen nem is teszem, csak mondom, nekem ez fura...A legfurcsább mégis az volt, hogy állítása szerint a gyerek nem is attól van akitől hitte, hogy van, és hogy ez végül is nem az ő hibája, hanem a pasié, mert hogy Ő akarta, hogy hármasban csinálják..Könyörgöm..18 évesen azért lehetne benne annyi, hogy vállalja azt, hogy azért ez az ő hibája is volt. Bár..igaza van..egyszerűbb mást hibáztatni...Arra is most jöttem rá, hogy amit mond azt kb osztani kell kettővel, majd utána még gyököt is kell vonni. Ettől függetlenül szeretem, mert elég meghatározó alakja volt az életemnek, btw, ő volt az első olyan barátnőm, aki mellett tényleg az első pillanattól kezdve felszabadultan tudtam viselkedni, I mean, mindenről tudtam vele beszélgetni az első perctől fogva, nem volt bennem az, hogy úristen milyen már hogy csak úgy megölelgetem barátságból, semmi nem volt ciki előtte, soha nem is baszogatott semmiért...Viszont arról nem én tehetek, hogy végül eltűnt, én kerestem, ő nem keresett. Lehet, hogy ha végig kapcsolatban maradunk, most másképpen lenne minden. És tudjátok az volt a furi, hogy mikor újra találkoztunk, olyan volt, mintha tegnap láttuk volna egymást utoljára..