Igen, igen...már megint ez. És lesz is egy darabig. Egyik nap azon gondolkodtam, hogy mekkora hülyeséget csináltam. Hogy miért? Azért mert nem jelöltem be olyan szakot, ahol 3 év után simán kapok egy BA cuccot és azzal vígan eldolgozgatok. Szóval ez az angol szak egy nagy fail lesz. Főleg mert nem tudom, hogy hol tudnék elhelyezkedni egy angol alapszakos diplomával..(de ha valaki tudja, akkor elmondhatná...) mert egyáltalán nem biztos, hogy befejezném rendesen az  évet..De olyan összetett a problémám, hogy nem is tudom, hogy írjam le :D A lényeg az, hogy már nem biztos, hogy egyetemre akarok menni. Sokkal jobban ellennék úgy, hogy dolgozgatok, ez meg az..de az sem megoldás, mert azért akarok valamit kezdeni az életemmel és ahhoz karrier kell vagy mi. Másrészt, most megakarják szüntetni a Bologna rendszert. Ami azért is fail, mert ha felvesznek egyetemre, akkor én csak a 3 éves alapképzést szeretném megcsinálni először. Aztán 2-3-4 év önmegvalósítás :D utána meg vissza a 2,5 éves mesterképzésre majd jöhet a meló, mint tanár. Igen, angol tanár szeretnék lenni. Legalábbis eddig ez volt bennem, mert ugye nem biztos hogy vissza mennék tanulni..Viszont elszoktam játszani a gondolattal, hogy milyen jó lenne már ha egy menő cégnél dolgoznék. haha álmodik a nyomor. Viszont ha nem megyek egyetemre akkor is kell valami ugye..De mi?? És ez a rohadt nagy kérdés. Fodrász? Abból már nagyon sok van és nehéz a legjobbak közé bekerülni. Manikűr-pedikűrös? abból is sok van, és szintén nagyon nehéz jónak és elismertnek lenni. Kozmetikus? Ez meg azért esik ki, mert ahhoz meg jónak kell lenni kémiából, ami meg nem az erősségem, főleg, hogy középsuliban a két évet is végig szenvedtem úgy, hogy majdnem bukta lett. Persze általánosban 4-5 voltam belőle...Meg ezek mind-mind olyan szakmák amikhez jó kommunikációs készség kell, mert azért nem mind1, hogy végig pofázom a folyamatot vagy kussban vagyok. Mondjuk én pl. a kozmetikusommal tök szeretek beszélgetni miközben nyomkodja a pofimat vagy gyantáz, meg ő amúgy is szeret beszélgetni, viszont nyáron a műkörmös akinél voltam, hát..az nem volt valami szimpatikus. Egész végig kussban volt, én meg nagyon tudtam mit mondani, vagy beszélgetést kezdeményezni, mert akkor voltam nála először, ő meg semmit nem tett annak érdekében, hogy kicsit oldódjon a hangulat. Értitek mire gondolok, nem?? Szóval azért ezek ilyen nem mind1 dolgok. Ok, akkor most jöhetne az, hogy de egy tanárnak is kell tudnia beszélni. Igen, de szerintem az tök más. Meg ott a diákokon is múlik a dolog, és szerintem a mai diákok inkább beszélgetnek, mint tanulnak, és ezáltal hamarabb közelebb lehet hozzájuk kerülni, ami azt eredményezi, hogy felszabadultabb lesz az ember és könnyebben beszél előttük. De ez csak az én szerény véleményem.
Szóval tök nem tudom, hogy az életem merre tart, meg úgy egyáltalán mit akarok..és ez azért 20 évesen elég elkeserítő...Főleg az, hogy ha 2 dolgot másként csináltam volna akkor nem ez lenne most. 2 dolgot...2 szaros választáson múlt. Az egyik az az volt, hogy nem 5 évesre kellett volna jelentkeznem, mert akkor már 18 évesen röhögve lett volna egy érettségi a kezembe, a másik meg az volt, hogy nem kellett volna újra felvételiznem...és átmenni a Lóczyba. Mondjuk ennek csak annyi volt a pozitív része, hogy megismertem egy csomó fantasztikus embert. pl Anna, Tami, Fanni..stb...Meg az hogy Füreden dolgoztam 9. nyarán és megismertem a barátomat, mert neki is kurva sok mindent köszönhetek...De ha akkor felvesznek egyetemre (mm 18 évesen) már rég a második évem vége felé járnék...és nem kéne azon paráznom, hogy úristen mi lesz most, max 30 éves koromra tudok valami értelmeset csinálni..De ennek is biztos van valami oka, ami biztos jó, csak én még nem jöttem rá, hogy mi...

*UP DATE*: nem sikerült a nyelvvizsgám sem. Egyik része sem. A szóbelit azt tudtam már akkor mikor kijöttem a beszélgetős részről, mert a hallgatósat nagyon elkúrtam. Az írásbelivel meg úgy voltam, hogy csak sikerül?! De neeem, az sem. A fogalmazásra, aminél én a levelet választottam, a 20pontból 8at kaptam..és nem értem, hogy miért????!! Annyit írtam amennyit kellett, mindenről írtam amiről kellett, formailag is mindent betartottam, a szókinccsel sem volt semmi baj szerintem..és ááá. komolyan mondom, tiszta szar az egész. Egy lúzer vagyok :D ennyi :D egy rakás szar. Anyum persze vigasztal, vagyis csak próbál, nem sok sikerrel, hogy ő tök büszke rám, mert legalább megpróbáltam, és hogy tényleg az utolsó pillanatban döntöttem el, hogy akkor megyek és megpróbálom és volt 3 hetem felkészülni és a 3 hét készülésnél  lett 51 pontom, és ha esetleg előbb elkezdek készülni, mert előbb kitalálom, hogy akkor megyek, akkor simán meg lett volna. Megbeszéltük azt is, hogy megnézem a vizsgát, mert kurva kíváncsi vagyok, hogy a levelet miért pontozták le annyira...és általában az ember a hibáiból tanul és nekem ez most kell. Meg kell néznem, hogy mit rontottam el, már csak azért is, mert nem akarom ezeket elkövetni az érettségin, mert annak kurvajól kell sikerülnie...De ezek után úgy vagyok vele, hogy nem akarok angol szakra menni, nem is akarok egyáltalán az angollal foglalkozni, nekem ez egy rohadt nagy csalódás volt, magamban is, meg úgy általában. Tudom, tudom, szarjak rá. Legalább megpróbáltam. De mindenki elvárta, hogy sikerül. Ha a szóbeli nem is, legalább az írásbeli. És én is úgy voltam vele, hogy ha az XY-nak sikerült, akkor nekem is sikerülnie kell. Csak az XY egész nyáron erre gyakorolt, meg szeptembertől novemberig ( és neki úgy lett éppen csak meg...én meg csak a teszt részre gyakoroltam és úgy lett 51 pontom..) azért ez a nem mind1...áááhhh...szóval lényeg a lényeg, hogy most rohadt szar kedvem van és spec. senki nem tudja elérni hogy jobb legyen az elkövetkező jó sok napban...

Az is szarul esik, hogy a berhidai állítólagos barátaim tök szarnak a fejemre...ok, nem tudok kimenni kocsmázni, mert tanulok hétvégénként, de az nem azt jelenti, hogy nem írhatnak vagy hívhatnak fel, hogy mi van velem...és tényleg én már csak azt várom, hogy elmehessek innen jóóó messszziiireee.