Tegnap olyan 17.30 körül rám csörgött az A., hogy megy Peremartonba és ha van kedvem összefuthatunk. Először nem tudtam, hogy mi legyen, de végül gondoltam, miért ne. Úgyse volt programom. Elkezdtem készülődni, hajat mostam, (már rám fért :D) meg pancsi, hogy este majd ne kelljen ha haza érek. 18.45-el mentem ki Perébe. És rohadt hideg volt. Jó, hogy a mamám nem messze lakik a buszmegállótól. Addig bementem hozzá.  19.18kor hívott, hogy közbe jött valami, de jön, és hogy negyed órát késik max. (elvileg 30-35 körül ért volna a megállóba. mert elvileg úgy volt, hogy busszal jön) 20.00kor azért kicsit már kezdtem ideges lenni, mert semmi jelzés, hogy mi van, jön e vagy nem. Küldtem a vhkat, mint egy megszállott, aztán 20.06kor kaptam egy smst, hogy, idézem: "Mindjárt hívlak csak eligazításon vagyok a főnök irodájában! Nagyon sietek, ne haragudj!" Én nem tudom, hogy kinek mit jelent az, hogy mindjárt hívlak, de szerintem az semmiképpen nem 24 perc...Félkor jött egy smst, hogy nem tud jönni menjek haza nyugodtan. Hát én nyugodtan haza is jöttem, mert nem vártam volna többet rá. Mamám kikísért a buszmegállóba és nem elég, hogy alapból tiszta ideg voltam, az meg még nyomatta a hülyeségeit, hogy ne hagyjam, hogy megalázzanak, meg a többi hülyeséget, komolyan úgy beszélt, mintha az A. a pasim lenne, DE NEM AZ, ÉS NEM IS LESZ SOHA. 
Jaaaa, és várjatok ilyet ír ma reggel: "Gondolom most haragszol, bár jogtalanul, hajnalban értem haza és még 1x sajnálom, nehéz velem és nincs lehetőségem nagyon válogatni"
 Mi a fasz az, hogy JOGTALANUL????!!!! kikérem magamnak...szerintem tök jogos...megértő vagyok, de szerintem azért mindennek van egy határa...mert speciel mielőtt elindultam ki a buszra meg is kérdeztem Tőle, hogy akkor ez most biztos e, és ő azt írta, hogy igen, biztos.  Meg nem is, bazz ez tök MEGALÁZÓ...ott vársz, mint egy hülye, aztán semmi...És mikor közbe jött neki a dolog, akkor miért nem írt egyből???!!!
Szerintem azért minimum egy bocsánat...Nem az, hogy ne haragudj..És mellesleg akkor már a pofámba...
Ez ilyen "megint tanultam az esetből" cucc, és max akkor hiszem, hogy találkozunk, ha majd a házunk előtt lesz. 
Amúgy nem, nem tudom miért akadtam ki ennyire...Talán mert bíztam benne?? Vagy csak szerettem volna? Szerettem volna érzékelni, hogy megváltozott? Már kezdem kétségbe vonni...Jó, ok ű, bárkinek közbe jöhet bármi,  de akkor mért nem lehet időben szólni??? Mind1, leszarom nem is érdekel...