posted : 2010. jan. 24.
title : hétvége, jövőhét, zene, meg nem tudom, csak írnom kell.
Már nem is tudom mikor írtam utoljára, de valahogy nem is érdekel, meg nem is az a lényeg. Múlthéten mikor haza értem Pestről, már
ezt a hétvégét vártam, mert úgy volt megbeszélve, hogy
most Cica jön hozzám. Tök vártam a hétvégét, de egyáltalán
nem volt biztos, hogy jönni tud, mert akkor még
nem kapott fizut. Ez csütörtökig így volt, de még akkor sem kapott, hanem megoldotta. Pénteken tök vártam, már hogy ide érjen. Azzal a
busszal jött amivel én szoktam haza jönni vasárnaponként.
Bementem elé Pétig, persze előbb oda ért a buszom, és
fél órát fagyoskodtam. Haza sétáltunk, anyuék
tök jól fogadták szerintem.
Apu is tök normális volt. Adtam neki kaját, aztán tvztünk. Elég korán lefeküdtünk aludni, de nem aludtam valami jól. Az a baj, hogy
kicsi az ágyam, de valahogy csak elfértünk. Reggel már nyolckor felébredtünk. Reggeli, aztán döglés. Közben elment az áram. hát erre felé ez gyakran megtörténik. Ez ilyen. Átmentünk a boltba, vettünk csomó édességet. :D Aztán el voltunk. Anyuék elmentek Veszprémbe kabátot venni öcsémnek. Mikor haza értek
apu áthozta a Botondkát. Szerintem beteg, vagy csak jó napja volt, nem tudom,
de nagyon szeretett engem. Vagy csak régen látott, de tök elvoltunk.
A ki jön az én váramba? cuccra egyből rohant hozzám, kergetőztünk a ruha szárító körül, ugráltunk az ágyon. Kis tündér :]* 17.45 körül elindultunk a Robival a mamához. Ott voltunk majdnem egy órát, aztán indulás haza. Közben
a pizza is megjött amit rendeltettem öcsémmel. Nekem
ez tök nagy csalódás volt.
Nem volt rendesen
átsülve, és át kellett sütnünk. Robiét csináltam először, az jó lett, aztán az enyémet, ami 10 perc alatt sikeresen elégett...Vagyis csak az alja, de az pont elég. Felmentünk a szobámba és elkezdtünk enni, de én
annyira csalódott voltam, hogy nagyon, mert nem így terveztem el. Elment a kedvem az egésztől. Ezentúl nem fogok előre tervezni, mert úgysem úgy sikerül majd...Ledobtam a pizzás dobozt a padlóra, és kimentem a szobából.

Átmentem anyuhoz, mert ő meg a középső szobában tanult. Ott voltam 10 percet aztán vissza. Addigra a
Cica is benyomta a durcást. Hát igen..
értek hozzá, hogy hogyan kell csinálni a feszültséget. Aztán kibékültünk, de lefekvés előtt is összevesztünk, tök
szar volt úgy aludni, hogy nem bújt hozzám. :[ Reggel meg nem tudtam úgy csinálni, mintha este nem lett volna semmi, de végül kibékültünk. A
16.07-el mentünk be Veszprémbe, és én a 17.00-al jöttem haza, neki meg 17.15-kor volt busza Pestre, de még mielőtt elindult volna az enyém, az övé is beállt már.
Láttam felszállni, aztán elindultunk. Hát majdnem sírtam, de nem csak bekönnyeztem, nem akartam sírni. De szerintem, tök nem érezte jól magát. Itt nem olyan, mint Pesten. Az sokkal másabb. Ott lehet mit csinálni, itt viszont nem.
A jövőhetem tök lightos lesz.
Holnap kapásból csak 3 órám lesz, amiből lehet 2 lesz :D Sítáborban van a szakmai tanár, meg a tesi tanár is. :] jövőhét kb. olyan, mintha szünet lenne.:D
Mostanában
minden evő lettem zene téren. Ezzel nincs is semmi baj. Ami most
nagyon tetszik, az
Lily Allen It's not me, it's you albuma. Most is azt hallgatom. De meghallgatom pl
Beyonce új albumát is, meg az
abszolút kedvenc most, az
Jay-Z feat. Alicia Keys: Empire State of Mind.
Imádom New Yorkot, egyik kedvenc városom, bár
még nem volt ott soha. Remélem egyszer lesz rá lehetőségem, hogy hosszabb ideig ott élhessek. (au-pair.)
Pénteken
összefutottam Veszprémben a pályaudvaron a
Picivel. De csak 1-2 szót váltottunk.
Furi volt, nem tudtam igaziból mit mondani neki. Megjegyezte, hogy megváltoztam. Hát igen, a málhazsákot lecseréltem a kurvajó Puma táskámra, meg szövetkabát volt rajtam, a meleg de ronda cipőmmel. Ez tényleg elég nagy váltás, ahhoz képest,
hogy tavaly ilyenkor még koncertekre jártam, bakancsot hordtam, meg ilyen apróságok. Változni nem muszáj, de néha kell. Én
úgy éreztem, hogy változnom kell ahhoz, hogy komolyan vegyenek.
A változásnak egyébként
sokan örülnek, de
nem miattuk változtam elsősorban, hanem magam miatt. De még így is érzem, hogy kettős énem van. Az egyik olyan akar lenni, mint régen, olyan bele szarós, a másik meg csini ruhákban járós szeretne lenni. Tavaly PaFe-n, ahova ebben az évben szerintem nem megyek.
[Évi.Reni.Pici.én. már nem is tartom velük a kapcsolatot.]

[ez is én voltam valamikor.]